Olívia izgatottan várja, hogy megérkezzen a nővéréhez Olaszországba, hogy aztán együtt repüljenek tovább a csizma sarkába a kéthetes nyaralásukra, amit ő diploma ajándékként kapott a családjától. Örömét még az se tudja beárnyékolni, hogy a társaság néhány tagja nem fogadja kitörő lelkesedéssel a jelenlétét. Kész bakancslistával érkezik a dél-olaszországi kis településre, Santa Maria al Bagnóba, azonban minden tervét felrúgja egy idegen, akivel a legváratlanabb helyeken fut össze és akiről hamar kiderül, hogy jóval több lehet, mint a követője, akinek titulálta az első beszélgetésük alkalmával.
Giovanni első sorban a bátyja legénybúcsújával egybekötött nyaralás miatt utazott el Santa Caterinába, viszont kimondatlan tény, hogy azért is marad tovább egy héttel a többieknél a barátja nyaralójában, hogy távol legyen a szánalmas exétől, aki fél év után se tudja elfogadni, hogy szakítottak. A kikapcsolódásért és pihenésért érkezett a tengerparti településre, maga mögött akarta hagyni a Rómában lévő káoszt, ami az életét jelképezte hónapok óta, azonban azt ő maga sem gondolta, hogy ez olyan jól fog sikerülni, hogy a két hét leteltével egyáltalán nem akar majd hazamenni és minden idejét a titokzatos kék szemű fiatal nővel akarja tölteni, aki eleinte csak menekült előle.
Egyetlen pillanat elég volt ahhoz, hogy létrejöjjön valami különleges közöttük, de vajon elég erős-e ahhoz, hogy átvészelje azt a több száz kilométert, ami hamarosan el fogja őket választani? Vajon a köztük lévő vonzalom elég lesz ahhoz, hogy legyőzze a kételyeiket?
Vajon egy nyári románc túlélheti a nyár végét?
Regény
Terjedelem: ... fejezet
Első megjelenés: 2021. szeptember 5.
Jelenleg: írás alatt
Molnár Olívia
Születés helye, ideje: Róma, 1999. július 19.
Vénusz
"Nem mások elvesztése
ijeszt meg bennünket,
hanem hogy olyan sokat
adtunk már nekik magunkból,
hogy ha ők elmennek,
nem marad belőlünk
semmi."
– Atticus –
Giovanni R. D'Angelo
Születés helye, ideje: Róma, 1994. április 11.
Mars
"Amikor először megpillantottalak,
minden akaraterőmre szükség volt, hogy meg ne csókoljalak.
Amikor nevetni láttalak,
minden akaraterőmre szükség volt, hogy beléd ne szeressek.
Aztán amikor megpillantottam a lelked,
az utolsó csepp akaraterőm is odalett."
– Atticus –
2. Egy menekülő követője
3. Elvarázsolva
4. Elbizonytalanodva
5. Vattacukor
6. Cicamica karmok
7. Jó éjt, Rómeó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése